Makói Zsidóság

Rabbik, cádikok, gáonok

 
A zsidóságot 1740 körül telepítette Makóra Stanislavich Miklós csanádi püspök.
A kis közösség kezdetben csupán egy-két tucat családból állhatott. Letelepedésük után közösségük (a makói communitas judeorum) a püspök-földsúr joghatósága alá tartozott. Legrégebbi intézményük a Chevra Kadisa (temetkezési szentegylet), amelyenek alapszabályát 1748-ban késztették el.

Valószínűleg az 1740 évek végén hívták meg első rabbijukat, Zelig Jakabot a közösség élére. Ettől kezedve 1956-ig működött Makón rabbiság (kivéve a vészkorszak 1944 júniusa és 1945 márciusa közti időszakát).

 


 

Híres makói zsidók

 

A makói zsidó hitközség tagjai közül sokan nem csak helyben szereztek hírnevet és megbescsülést magukanak és közösségüknek, hanem szerte az országban elismerték tudásukat, tevékenységüket, sőt héhányan nemzetközileg ismert személyiségek lettek.

 

Közülük kettő életútját és tevékenységét mutatjuk be: Pulitzer Józsefét, a "modern újságírás atyjáét" és Makai Emliét, aki a 19-20. század fordulóján a magyar irodalmi élet egyik jelentős személyisége volt.

A felsorolást még sokáig lehetne folytatni. Tervünk, hogy bemutatjuk a helyi (városi, vármegyei) társadalmi és gazdasági élet jelentős zsidó alakjait: Dr. Dózsa Sámuelt és Simont, Székely Lipótot, Dr. Fried Ármint, Lövenbach Benedeket, Vén Emilt, az Iritz, a Teltsch, Schwartz, a Montág, Gombó, Homonnai, Paskesz és Permutter családot stb. 


Sok Makóról elszármazottra is büszke lehet a város: így Moritz Löw csillagászra (1841-1900), a Holt-tengeri tekercsek kutatójára, Vermes Géza professzorra (Oxford), Lantos L. Péter neuropatológus professzorra (London), a Franciaországban letelepedett, szintén világszerte ismert Frankl György restaurátorra, Bárdos Pál íróra (Budapest), valamint a Makón született Neumann Pálra (ismertebb nevén Paul Newmanra).

 

 

 

 

 

Kategóriák

Pulitzer József Makón született
1847-ben